Karancslapujtő

Weboldal

A település közúton érhető el: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarjánba vezető 21-es főútra, onnan pedig a Litke felé vezető úton jutunk a Karancs- és a Dobroda-völgy legnagyobb lélekszámú településére.

A község létezéséről 1303-ból készült feljegyzés tanúskodik, bár 1939-ben a falu Karancsalja felé eső határából még honfoglalás kori sírleletek - nemzetségfői rangra utaló fémveretek, díszövek, fegyverek - is előkerültek. Az első feljegyzések Bocsár településről szóltak, amely ma a falu egy része. 1900-tól 1957-ig Bocsárlapujtő néven szerepelt a dokumentumokban.

Itt dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), a polihisztor, irodalmár, aki 1826-ban elkészítette Nógrád megye első magyar nyelvű - négykötetes - monográfiáját. Sírja is a falu temetőjében található.
Egyesek szerint járt itt és gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán, valamint a balassagyarmati néprajzkutató, Manga János is.

A falu híres népművészetéről (egy bocsárlapujtői ház a balassagyarmati Palóc Múzeum skanzenjének parasztportáján is helyet kapott), és mindig erős volt a hagyományőrző szemlélet. Az 1969-ben alakult Kaláris asszonykórus nemcsak a népdalokat hagyományozza tovább, hanem őrzi az egykori viseletet is.